Back to Top

Ucsónap La Palmá-n


Reggel borús az idő. 
Fotózgattam a hegyeket, a házat és a szomszéd üres kertjét, ami szerintem baromi nagy érték. A kis boltíves bejáróval rendelkező telek nagyon jó helyen van. Körülötte meredek lejtők vannak, képtelenség lenne bármit is oda építeni, ami elvehetné a kilátást






Délig maradhattunk volna a házban, de észre vettem a ház mögött parkolni egy kocsit, amiben ült valaki. Közelebb mentem, hát látom, hogy a ház asszonya...
Várta csendben a távozásunkat, mert mindössze négy órája maradt a takarításra - feltéve ha az utánunk érkező megjelölte a legkorábbi érkezést.

Megköszöntem neki a vendéglátást, és fél órával korábban elhúztunk, hisz tök mindegy hogy a szobában nézzük a falon a gekkót, vagy beülünk valahová ebédelni.

Lementünk a minap említett üdülőfaluba - Los Cancajos-ba - és beültünk egy üres vendéglőbe. Itt a tú kóla is miniatűr verziós volt, a 237 milliliter helyett odairhatták volna azt is, hogy másfél korty.

Ebédre csak egy lazát ettem, mert tartottam tőle, hogy ismét tengeri beteg leszek.





A kompnál besoroltunk az ORO sorba, mert biz megint urasan akartunk utazni.
A visszaút 200 perc, több mint három óra. Baromi meleg van, semmi kedvünk nem volt lenn ülni a tömegben.

A plusz 40 euró fejenként baromi sok, ahhoz képest, amennyit nyer rajta az ember.
Ha be is nyom két három üdítőt, egy zóna kaját, pár szelet süteményt, még akkor is legalább huszonöt eurót hagy ott a klímáért és a kényelemért.









A kompra felhajtás után valami ijesztően kicsi helyre kellett beállnom egy meredek lejtőn. A nyomorult automata váltó miatt annyira stresszeltem, hogy újra tizenéves kezdőnek éreztem magam. Szerencsém volt hogy másodikként hajtottam fel, mert az utánam következő hölgynek fel kellett tolatnia mögém egy igen kicsi résbe. Ő egy nagyon talpraesett helyi volt, nem sírdogált rémülten, mint én.

A komp egyébként 59-63 km/h-ás sebességgel megy. A lent látható képeken lehet látni mekkorákat képes jobbra-balra dőlni.

Tenerifére bő negyed órás késéssel érkeztünk.
A komp személyzete korán leküldött mindenkit a kocsikhoz - gondolom azért, hogy minél gyorsabban lehajtsunk ha végre sikerül kikötni. Emiatt az emberek ültek a forró bádogban és jobb híján klímáztak, ami ugye a motor járatásával jár. Hiába nyitott a komp hátulja, a kipufogógáz az biza nem üde hegyi levegő.

Folytatás innen: